Az elme önmagunk egyik leglenyűgözőbb és leghatalmasabb aspektusa. Erősebb, mint bármelyik szuperszámítógép, amelyet valaha készítettünk, és gyakorlatilag végtelen mennyiségű információt képes tárolni.
Az, hogy miként férünk hozzá az összes tárolt információhoz, az elme szintjeiből fakad. Összesen három van, de ebben a cikkben a tudatunk és a tudatalattink kapcsolatán lesz a hangsúly. Ha felfedezzük, mi jár a fejünkben, akkor a legjobban elérhetjük céljainkat, ha megérintjük a különböző elméket.
Sigmund Freud pszichoanalitikus személyiségelméletében a tudatos elme mindenből áll, ami tudatunkban van. Mentális feldolgozásunknak ez az a aspektusa, amelyről racionálisan tudunk gondolkodni és beszélni.
A tudat olyan dolgokat foglal magában, mint az érzetek, észlelések, emlékek, érzések és fantáziák jelenlegi tudatunkban. A tudatos elmével szorosan összefügg a tudatalatti, amely magában foglalja azokat a dolgokat, amelyekre pillanatnyilag nem gondolunk, de könnyen a tudatos tudatosságba vonzhatunk.
A jéghegy metaforája
A különbségek legjobb feltárásához először is segít megérteni az elme különböző szintjeit. Ehhez forduljunk Sigmund Freudhoz, a koncepció alapítójához.
Elméletében a jéghegy analógiáját használta, és azt az elképzelést, hogy az elme ennek a jéghegynek három részét alkothatja. Freud gyakran használta a jéghegy metaforáját az emberi személyiség három fő aspektusának leírására.
A jéghegy víz fölé nyúló csúcsa a tudatot jelképezi. Ahogy a jéghegyen is láthatja, a tudatos elme csak a „jéghegy csúcsa”. A tudatos elme a jég a víz felett. Ez csak egy kis része a jéghegynek, mivel a jég nagy része víz alatt van. A víz alatt minden további két részre oszlik. A tudat előtti minden a vízvonal alatt van, míg a tudatalatti messze alatta van.
Ennek az analógiának első pillantásra nem sok értelme van, de ha megnézzük Freud következtetéseit az egyes elmék tevékenységére vonatkozóan, kiderül némi igazság.
- A tudatos elme az a hely, ahol minden gondolatunkat, érzésünket, reményünket és emlékünket tároljuk. Ez az a rész, amelyet a gondolkodáshoz és a beszélgetéshez használunk. Visszatérve a jéghegy-hasonlathoz, azt mondhatjuk, hogy ezek mind olyan dolgok, amelyeket nem igényel sok erőfeszítés.
- A tudat előtti elme minden, ami nincs elménk élén, de amit kis erőfeszítéssel a felszínre tudunk hozni.
- Ez utóbbi a tudatalatti elme, amely a tudatunkon túli érzéseket, késztetéseket és emlékeket tárol. Ezek általában olyan dolgok, amelyeket elnyomunk, például fájdalom, félelem vagy konfliktus. Ezek az események irányítják általános viselkedésünket, indítékainkat és döntéseinket.
Azok a dolgok, amelyeket a tudatos elme rejtve akar tartani a tudat elől, elnyomja a tudattalan elmét. Bár nem vagyunk tudatában ezeknek az érzéseknek, gondolatoknak, késztetéseknek és érzelmeknek, Freud úgy gondolta, hogy a tudattalan elme még mindig befolyásolhatja viselkedésünket.
A tudatalattinkban jelenlévő dolgok a tudatos elme számára csak álcázott formában érhetők el. Például a tudattalan tartalma álmok formájában kerülhet be a tudatba. Freud úgy vélte, hogy álmaik tartalmának elemzésével az emberek felfedezhetik a tudatos cselekvéseikre gyakorolt tudattalan hatásokat.
Különbségek a tudat és a tudatalatti között
A tudatos elme magában foglalja mindazokat a dolgokat, amelyekről jelenleg tudatában vagy, és amelyekről gondolkodsz. Némileg hasonlít a rövid távú memóriához, és kapacitása korlátozott. A tudatosságod önmagaddal és a körülötted lévő világgal kapcsolatos tudatosságod része.
A tudatalatti agyba beletartoznak azok a dolgok is, amelyeknek pillanatnyilag nem vagyunk tudatában, de amelyeket szükség esetén a tudatunkba vonhatunk.
Lehet, hogy most nem azon gondolkodik, hogyan oldjon meg egy matematikai feladatot, de hozzáférhet az információkhoz, és tudatosíthatja azokat, amikor szembesül vele. A tudattalan elme az elme egy része, amely megfelel a közönséges emlékezetnek. Ezek az emlékek nem tudatosak, de bármikor visszahozhatjuk őket a tudatba.
Míg a tudatosság fontos, Freud úgy gondolta, hogy sokkal kevésbé létfontosságúak, mint a tudatalatti. A tudattalan agy 11,2 millió bitet képes feldolgozni, a tudat pedig csak 60 bitet. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 5%, amit csinálunk, tudatos, 95% pedig tudattalan. A tudattalan határozza meg cselekedeteinket a 95% számára, és ez a szűrő, amelyen keresztül érzékeljük a valóságot.
A tudat és a tudatalatti különálló elme, de működhetnek együtt
Amint azt korábban leírtuk, a tudatos elme és a tudatalatti elme különböző szinteken található, és különböző információkat tárol. Vannak azonban más különbségek is.
a hiedelmek közötti különbségek
Ez arra utal, hogy mind a tudatos elme, mind a tudatalatti elme eltérő hiedelmekkel rendelkezik.
Az állatokhoz hasonlóan sok döntéshozatali tényezőnk a felszín alatt rejlik. Egy állat nem úgy „dönt”, hogy repül, vadászik, alszik vagy harcol, ahogyan mi döntjük el, hogy mit tegyen – egyszerűen követi az agya tudatalatti részéből érkező utasításokat.
Ugyanezek az utasítások agyunk ugyanazon részéből érkeznek hozzánk, néha jó evolúciós okokból, néha pedig a mi kárunkra. Tudatalatti félelmeink és vágyaink olyan érzelmeken keresztül irányítják motivációinkat és tetteinket, mint a szerelem, a félelem és az inspiráció.
Míg agyunk bizonyos tudatalatti részei veszélyesen állatiak, mások okosabbak és gyorsabbak, mint a tudatos elménk. Legnagyobb inspirációs pillanataink gyakran a tudatalattinkból származnak. Ezeket a kreatív áttöréseket akkor éljük meg, amikor ellazulunk, és nem próbálunk hozzáférni az agy azon részéhez, amelyben vannak, ami általában a neokortex. Amikor azt mondod: "Csak gondolkodtam valamin", észrevetted, hogy a tudatalattid mond valamit a tudatos elmédnek. A képzéssel lehetőség nyílik ennek a kommunikációs folyamatnak a megnyitására.
Ez azt jelenti, hogy ha meggondolja magát, nem változtatja meg automatikusan a tudatalatti programot. A tudat másképp tanul, mint a tudatalatti.
Tudatos elméd, közvetlenül a homlokod mögött, valahol a prefrontális kéregben, egyedi egyénként képvisel téged. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezek többnyire a te gondolataid.
Tehát bár az elménk különböző nézőpontokkal rendelkezik, megvan a lehetőség, hogy együtt dolgozzanak.
Például fontolja meg egy feladat elhalasztását, hogy "villanykörte" ötletet kapjon. Ez az ötlet nem konkrétan sehonnan jött, hanem a tudatalattidból.
Aktív vs passzív
Az utolsó különbség az, hogy elménk egyes részei mennyire érintettek, és a legjobb módja annak, hogy egy példán keresztül magyarázzuk el, amellyel mindannyian azonosulni tudunk.
Néha úgy érzed, hogy nem tudsz elaludni, mert elkalandozik az eszed?
Ennek részben a tudatalatti az oka. Amikor elalszol, a tudatos elméd megpihen, de a tudatalattid nem.
Valójában a tudatalatti soha nem alszik el. Egész nap, minden nap működik, hogy irányítsa a testét, lélegezzen, valamint fenntartsa a szervek működését és a sejtnövekedést.
A tudatalattink az oka annak, hogy álmodunk, és miért tudunk ennek az álomnak csak élénk részleteire emlékezni.
Ily módon a tudatalatti elme passzív. Továbbra is működik, de gyakran anélkül, hogy tudnánk. Természetesen elmélyíthetjük ezt a kapcsolatot.
Hogyan lehet javítani a tudatot és a tudatalattit
Most, hogy jobban megérted, mit csinálnak az egyes elmék, a következő lépés a tudatos és tudatalatti elme közötti kapcsolat javítása. Számos módja van ennek a kapcsolatnak a javítására, és ezek többsége azokból a szokásokból fakad, amelyeket a tudatos elme képes kialakítani, hogy idővel erősítse a tudatalattit.
Gondoljunk a belső környezetünkre
Miközben gondoskodnunk kell saját globális környezetünkről, belső környezetünk is fontos. Valószínű, hogy a legtöbb ember nem vette figyelembe tudatalattija környezetét.
Ez azért fontos, mert a tudatalattink ismét mindig aktív és mindent magába szív. A hiedelmek nem a semmiből jönnek. Meggyőződéseink a látott információk, a levont következtetések és a valóságunk többi részéhez való viszonyítási módja alapján nőnek. Ezt folyamatosan tesszük.
Ennek az a fogása, hogy mindennapi környezetünkben érzelmek hullámzása van. A legszembetűnőbb a negativitás és a küzdelem.
Nyomasztó, amikor fogyasztjuk, de idővel befolyásolja viselkedésünket. Emiatt fontos a megadott információkat okosan használni.
Ne hallgass híreket, hacsak nem muszáj. Ne töltsön időt olyan emberekkel, akik lehangolóak vagy mérgezőek. Fókuszáljon jobban a pozitív információkra a különböző médián keresztül.
Vizualizáld
Ne feledje, hogy tudatalattink az az elme, amely mögöttünk álmodik. Ha ezt meg tudja tenni, akkor logikus, hogy a tudatalatti szereti a képeket.
A legjobb módja annak, hogy képeket küldjünk tudatunkból a tudatalattiba, a vizualizáció.
Az ötlet az, hogy egy kis időt – körülbelül napi 15 percet – tölts el azzal, hogy pozitív jeleneteket ábrázolj magadról és élettapasztalataidról.
Elképzelhet bármit, amit csak akar, például vakációt, kiteljesedő kapcsolatokat, sportot és még sok mást.
Az ötlet az, hogy ezt következetesen tegyük, és idővel ezek a képek felváltják az ezekkel a szempontokkal kapcsolatos negatív gondolatokat. Minden félelem, kétség vagy aggodalom lassan elmosódik.
A nagyobb hatás érdekében jelenítsen meg erős pozitív érzelmeket is. Például, ha fél az edzőteremben való edzéstől, képzelje el az edzést. Képzeld el, hogyan érzed magad az edzés végén, és milyen érzés, amikor eléred egészségügyi célodat.
Megerősítések
A fejlesztések harmadik módja a megerősítés. Ez a technika hasonló a vizualizációhoz, de itt a szavakra és a gondolatokra összpontosít. Mint fentebb tárgyaltuk, minden információ és gondolat felszívódik a tudatalattinkba.
Ha rendszeresen csepegtetünk pozitív szavakat, a dallamunk idővel megváltozik.
A megerősítéseknél néhány szabályt be kell tartani a hatékony működéshez:
Használd a jelen időt
Szeretnél több önbizalmat? Mondd magadnak: "Biztos vagyok." Ha nem is bízol benne, becsaphatod a tudatalattidat, mert nem tudja megjósolni a jövőt. Csak ezt a pillanatot ismeri. Ezenkívül ragaszkodjon csak a pozitív kijelentésekhez.
Társítsa szavait érzésekkel
Bár az elhangzott kijelentés pillanatnyilag helytelen, egy nagyszerű motiváció emlékeztet bennünket arra, hogyan fogunk érezni ebben az új valóságban. Ha jobb egészségre vágysz, kezdj el olyan érzelmeket ébreszteni, amelyek egészségessé teszik.
Ismételje meg a folyamatot
Ezt nemcsak naponta kell megtennie, hanem a nap folyamán történő megismétlése is segít. A pozitív megerősítéseket foglalja bele a mindennapjaiba elmélkedés rutin.
Következtetés
A két elme közötti kapcsolat erős, és apró életmódbeli változtatások idővel hatással lehetnek hozzáállásodra és életedre. Ez világos, ha megnézzük, hogyan működik a tudatos elménk a tudatalattival szemben.
Ne feledje, hogy a tudatos elménk az aktív, és megteszi a dolgokat. Ez a mi frontvonalunk. A tudatalattink mindeközben folyamatosan körülnéz, mindent magába szív, amit csak lehet, és megfogalmazza a valóságunkat. Tápláld jól ezt a kettőt, és jobbra változtathatod az életed.
Források, köztük a The Guardian (link), az okos tudatalatti (link)
